Judit, Tünde ès Dóri 4. nap Dània

Kedves Mindenki, Judit napjával kezdjük a blogunkat: A képzés negyedik napján a karaktererősségek kerültek a középpontba. A 24 karaktererősséget bemutató kártyák segítségével saját személyiségünket és egymás erősségeit is jobban megismerhettük. A feladatok rámutattak arra, hogy a sikeres együttműködés alapja az, hogy felismerjük és értékeljük a másik ember pozitív tulajdonságait. A gyakorlatok során azt is megtapasztaltuk, hogy a konfliktusok megelőzésében és kezelésében milyen fontos szerepe van az önismeretnek, az aktív figyelemnek és a tudatos kommunikációnak. Ezek olyan készségek, amelyek nemcsak a pedagógusok közötti együttműködésben, hanem a tanulókkal való mindennapi kapcsolatokban is meghatározóak. A nap második felében minden résztvevő bemutatta saját iskoláját. Nagy érdeklődéssel hallgattuk egymás előadásait, hiszen minden intézmény más-más erősségekkel, hagyományokkal és pedagógiai megoldásokkal rendelkezik. A bemutatók kiváló lehetőséget adtak arra, hogy inspirációt merítsünk egymás munkájából, és új ötletekkel gazdagodjunk. A nap végére ismét megerősödött bennünk, hogy a nemzetközi együttműködések egyik legnagyobb értéke a tapasztalatcsere. Az itt szerzett ötleteket és módszereket szeretnénk saját iskolánkban is megosztani kollégáinkkal, és beépíteni mindennapi pedagógiai gyakorlatunkba.

Tünde ès Dóri napja következik: A csütörtöki nap talán a leglátványosabban mutatta meg, hogy a fenntarthatóság milyen sokféle területen jelenhet meg. A napot a Freetownban kezdtük, ahol egy helyi lakos mutatta be a közösség működését. Bár sok szempontból egyedi és megosztó hely, mégis érdekes példája annak, hogyan próbál egy közösség alternatív megoldásokat találni az együttélésre, a közösségi döntéshozatalra és az erőforrások megosztására. Ezután a Noma környékére látogattunk, ahol a fenntarthatósàg ès gazdasàg kapcsolatát figyelhettük meg. Különösen érdekes volt látni, hogy a gazdálkodás épülhet helyi alapanyagokra, szezonális gondolkodásra és a pazarlás minimalizálására. A napot a CopenHill koronázta meg. Ez talán az egyik legismertebb példája annak, hogyan lehet egy első pillantásra környezetszennyező létesítményt újragondolni. A hulladékégető egyben sípálya, túraútvonal és közösségi tér is. A projekt jól szemlélteti, hogy innovatív gondolkodással egy probléma akár többféle társadalmi értéket is teremthet. Ez a hely számomra azt üzente, hogy a fenntarthatóság nem mindig lemondást jelent. Sokkal inkább kreativitást, újragondolást és bátor tervezést. Tanárként rengeteg ötletet kaptunk ehhez a naphoz kapcsolódóan. A diákokkal érdemes lenne olyan kihívásokat megoldani, ahol egy meglévő problémára kell fenntartható megoldást tervezniük. Lehet ez egy iskolaudvar fejlesztése vagy a hulladékcsökkentés. Az ilyen projektek egyszerre fejlesztik a kreativitást, az együttműködést és a kritikai gondolkodást.